Leírás
Natum quod gelidum vides ad Istrum / Romana tegier viator urna / Non mirabere si extimabis illud / Quod Roma est patria omnium fuitque.” Vannak ugyan míves műfordításai e költeménynek, ám mégis engedélyt kérünk a szó szerinti magyarításhoz, hiszen itt minden szónak mélysége van: „Amikor látod, vándor, hogy római sír fedi azt, aki a fagyos Dunánál született, nem fogsz csodálkozni, ha megfontolod: Róma volt és marad mindannyiunk hazája.” Van ennél szebb hitvallás? El tudunk képzelni ennél szebb szavakat annak leírására, mit jelent egy magyar zarándok számára eljutni az Örök Városba? Létezik-e kifejezőbb, igazabb megfogalmazás arra, mi köti hazánkat, történelmünket, önazonosságunkat s nem utolsósorban szívünket-lelkünket-hitünket Rómához?
