Leírás
Az egyik gyülekezetben igen megfogyatkozott a templom látogatottsága s emiatt a lelkipásztor nagyon gyötrődött. Már csak a temetési istentiszteletekre jöttek össze a hívek.
Az üres templom harangja az egyik vasárnap délután elkezdett kongani, hosszan és sokáig. A faluban feketébe öltöztek az emberek – valaki meghalt, hív a harang –, és mentek a templomba. Szokás szerint ott volt a koporsó, és ahogy elvonultak mellette, mindenki belenézett. Nem volt benne más, mint egy tükör. Amikor belenéztek, mindenki önmagát látta a koporsóban…
A megdöbbent gyülekezetnek a pap azt mondotta: – Igen, ez a szomorú igazság: meghalt a gyülekezetünk. Az emberek megrendültek, sírtak, bűnbánatot tartottak. És új élet kezdődött.
Jézus példázatai ilyen tükrök! Akik úgy néznek bele, hogy megrendülnek és érzik, ez én vagyok, nekem szól – azoknak lehetséges az új élet és az új kezdet.